PREGA 2026

A RISKA rendszer az FMM (Farm Menedzsment Modell) programra építve, már AI-alapú statisztikai módszerekkel támogatja a tervezhető, biztonságos napi tejtermelést. Előadásunk megmutatja, hogyan határozható meg egyedileg, tehenenként az elvárt jövőbeli napi termelés, és miként segíti az FMM az eltérések elemzésével a hibák és vészhelyzetek korai felismerését. Precíz célok. Gyors reakció. Mesterséges intelligencia a gyakorlatban.

A precíziós akvakultúra egyre hangsúlyosabbá válik a hazai haltermelésben, hiszen a magyar édesvízi akvakultúra ágazat olyan kihívásokkal néz szembe – mint a változó éghajlat, a szűkülő víz- és energiaforrások, valamint a növekvő takarmányköltségek –, amelyekre csak adatalapú, hatékonyabb termelési módszerek képesek hosszú távú választ adni. Előadás célja bemutatni, hogy a precíziós technológiák milyen módon alakítják át a tradicionális tógazdálkodást és az intenzív rendszereket, és mennyiben tekinthetjük mindezt álomnak vagy épp nagyon is valóságos lehetőségnek a hazai gyakorlatban.

Az automatikus fejési rendszerekhez (AMS) való alkalmazkodási képesség és az alkalmazkodás gyorsasága nagymértékben meghatározza a technológia alkalmazásának sikerét. A hagyományos fejési technológiáról az automatikus fejési rendszerekre való áttérés során megfigyelhető, hogy a tehenek adaptációja eltérő. A tanulási folyamat során reakcióik egyediek és jellemzően eltérő viselkedési mintázatokat tanúsítanak. Előnyös lenne olyan tejelő állományt létrehozni, amelyben az állatok mind a beindítási időszakban, mind azt követően önállóan, emberi jelenlét nélkül keresik fel a fejőrobotot. Az előadásban arra keressük a választ, hogy melyek azok az egyedi tulajdonságok, amelyek befolyásolhatják az automatizált rendszerekhez való sikeresebb alkalmazkodást.

Az IntelliFarmMoo egy olyan mesterséges intelligencia alapú döntéstámogató rendszer, amelyben gépi látás platformra építve kerül létrehozásra egy multimodális (adat, kép, hőkép alapú) érzékelő rendszer. Ezen primer információk kiegészítve a genomikai vizsgálatok, valamint a meglévő rendszerek információival képzik az alapot a predikciós, anomália detekciós és optimalizációs képességekhez. A digitalizáció segítségével a biometrikus érzékelő technológiák által kínált egyedi viselkedési, fizikai és biológiai jellemzők elemzése és mérése, valamint a kapcsolódó komplex és nagyméretű adathalmazok újszerű és reális elemzése utat nyitnak az egyes állatok vagy állományok minden eddiginél magasabb színvonalú környezeti-, állategészségügyi- és állatjóléti monitoringjához. A rendszer részét képző, AI alapú szakértő agent-ek - a mért és egyéb adatkörök felhasználása és elemzése által - döntéstámogatást nyújtanak a különböző felhasználói szinteknek, a fizikai dolgozóktól a felső vezetésig, támogatva a termelési hatékonyság és a versenyképesség maximalizálását.

Sokan a szarvasmarhatartást egyre inkább a klímaváltozás egyik fő oka közt említik. A kérődző állatok metán kibocsájtása valóban jelentős, azonban a szélsőséges és az ágazatot súlyosan érintő javaslatok helyett, a Semex olyan genetikai megoldásokat ad a tenyésztők kezébe, ami segít a fenntarthatóbb tejelőtehén előállításban. A tejelő szarvasmarha teljes immunrendszeri válaszának erőssége jól öröklődő tulajdonság. Az erre való genetikai szelekció egészségesebb borjakat, hatékonyabb vakcinázási választ, kevesebb megbetegedést, ez által jelentősen kisebb antibiotikum felhasználást eredményez. Mindez végső soron egészségesebb, versenyképesebb állományt és terméket biztosít a tenyésztők számára. A tejtermelés teljes karbonlábnyomának 85%-a a tejtermelő tehenészetekben képződik. Ennek a kibocsájtásnak körülbelül 45%-a metán, melynek üvegházhatása 30-40-szer erősebb a széndioxidénak. A Semex által kínált genetikai szelekció segítségével a következő 25 évben a szarvasmarha állományok metánkibocsátása várhatóan 20%-kal csökkenni fog. A genomika segítségével a Semex stratégiai tervezési lehetőséget ad partnereinek a jövő tejelő állományainak nagy pontosságú tervezésére.

A valódi tejfolyás-alapú fejés (Flow-Responsive TM Milking, FRM) a DeLaval fejőrobotok legújabb innovációja, amely a robotizált fejést a precíziós technológia szintjére emeli. A rendszer a tényleges tejáramlást valós időben követve szabályozza a vákuumszintet, így a fejés folyamata minden tehén egyedi fiziológiai igényeihez igazodva, gyorsan és kíméletesen zajlik. Ennek eredménye a rövidebb bokszidő, a nyugodtabb állatok, a javuló állatjóllét és a fejőrobot kapacitásának növekedése. Az előadás bemutatja, hogyan válhat ez a megoldás a mindennapi telepi működésben kézzelfogható, mérhető előnnyé a tejtermelő számára.

Az állattartásban, csak úgy, mint más ágazatokban is egyre kiélezettebbé vált a küzdelem a profitért. A legjobb teljesítményt, fenntartható gazdálkodást csak megalapozott döntésekkel lehetséges elérni. A jó döntések alapját az adatok adják, az adatok mennyisége, minősége, relevanciája. Ha megvannak az adatok, mit kezdünk velük, hogyan lesz az adatokból eredmény, fenntarthatóság, profit? Világunkba betört a mesterséges intelligencia (AI) és legalább annyian félnek tőle, mint amennyien a csodát várják a használatától. Mi az a pont, ahol beléphet az állattartásba az AI, mennyiben lehet az állattartók segítségére, hogyan lehet tudatosan előkészülni a használatára? Ezekre a kérdésekre kínál választ az előadás gyakorlati példák bemutatásával. Izgalmas a jövő, de élni az AI adta lehetőséggel csak akkor lehet, ha az új információkat befogadjuk, megértjük és okosan állítjuk szolgálatba.

A dióburok-fúrólégy jelentős mértékben csökkentheti a szüretelhető dió termésmennyiségét, ezért védekezni kell ellene. Mivel e kártevő napimádó, ezért a korona felső részén található meg, így olyan növényvédelmi technológiát kell alkalmazni, mely ezt a részt eléri. Erre alkalmas többek között a drónokkal végzett növényvédelmi technológia. Az előadás során egy, a dióburok-fúróléggyel teljesen fertőzött dióültetvény növényvédelmi technológiája kerül bemutatásra.